Ádámtól illetve Évától kezdem a bevezetést.. a fotóval is így került a 'csizma az asztalra'.. azaz bevallom már gyerekként gondolkodtam azon, hogy akkor vajon a minket körülvevő tárgyak, fogalmak, meghatározások elnevezése hogyan keletkeztek?.. nem találtam a kulcsot a kérdésemre.. azután azon is gondolkodtam párszor, hogy a színek, hogyan lettek választva, az egyes színekhez az elnevezések, és a kék, miért a kék nevet kapta, és miért nem azt mondjuk rá hogy sárga?.. vagy azt mondjuk rá hogy krumpli?.. és az asztal elnevezése miért lett asztal és miért nem szék?, és fordítva.. és bevallom 1x azon is elgondolkodtam az egyik angol órán sok évvel ezelőtt ( lehet kicsit unalmas volt az óra?.. vagy én voltam túl kreatív?.. ), hogy akkor egy Magyarországon élő kutya és egy Franciaországban élő kutya vajon megértik e egymást, amikor találkoznak?, tudnak e ugatva egy nyelvet beszélni?.. illetve a gazdikat, ha éppen a 2 eb gazdája megcserélődne egy időre, akkor az itteni eb vajon szót értene e a francia gazdával illetve fordítva?.. tudom, ezek nem az élet megoldásra váró nagy feladatai közé tartoznak, megválaszolni ezeket a kérdéseket, na de akkor is.. és mi vajon miért nem tudunk egy nyelvet beszélni, én innen, Te más országból?.. sőt egyazon nyelvet beszélők sem tudnak gyakran egy nyelvet beszélni..
ma hajnalban egy keresztény csodálatos dal hallgatása közben részben megvilágosodtam, hogy az óm (vagy aum) és az ámen valószínűleg egy tőről fakadnak.., vagy a mi ámenünk fakad az aum-ból?..
e hosszúra sikerült bevezető után jöjjön a gondolatsor.. a neveink kapcsán, mégpedig a csodálatos kifejezéssel a keresztnév, mint fogalom: annyira szép, annyira tartalmas, annyira csodálatos, benne van minden, aminek benne kell lennie, egy magas rezgésű üzenettel ellátott szavunk. Vajon megfigyelted e hogy nem is olyan rég, körülbelül egy generációval ezelőtt mennyi Mária volt országunkban, ( valószínűleg mert erős volt a hitélet, nem voltak kérdések, és mert Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya is volt/van és lesz ). És rengeteg uralkodó nevét adták keresztnévként, így lett sok Lászlónk és Istvánunk, vagy éppen Bélánk és Lajosunk. Hihetetlen rezgéssel, órisái minőséggel és üzenetekkel rendelkező nevek voltak ezek.
Mára ezek a nevek megfakultak.. ritkán adják gyerekeiknek a szülők.. helyette van minden más.. van Dzsenifer vagy éppen Dominik-ok és így tovább ..
A korábbi magas rezgésű neveket pedig butította a környezet.. tudatosan, vagy tudattalanul?.., de a Máriákból lettek a Marikák, Marcsik, vagy az Istvánból lettek a Pityuk, Pistik, Pisták.. na és ezeket is még folytathatnám.. szegény Weöres Sándor is faragott egy ilyen butító gyerekverset az előző rendszerben.. Hogy miért e butítások?.. szándékosan része volt a politikai gépezetnek, hogy olajozottabban működjön minden?.. elérve, hogy a magas rezgést, a magas szintű energiát lecsupaszítsák, lenyomják egy alacsonyabb szintre, és ezzel a magasabb tudatot és a magasabb öntudatot kivégezzék.., és kivéreztessék.. amint fent, úgy lent.., tartja a mondás.., a másik része a kivéreztetésnek a gyökerek elvágása, rombolása, kiírtása volt.. szinte mindenki sérült ebben a programban.., ki így, ki úgy, de mindenki kivétel nélkül! Majd 1x a gyökerek rombolását is kifejtem... hiszen amint lent, úgy fennt..
Amikor a gyermekünknek nevet választottunk, szempont volt, hogy nehezen legyen becézhető, hiszen az a -ka, -ke, kicsinyítő képző (még most is így szerepel a nyelvtan tananyagban) az is a név üzenetét, a névben lévő küldetést butítja, nyomorítja, kicsinyíti.. és cél volt, hogy meg tudjon maradni az üzenete, rezgése önnön teljességében.
Gondold tovább.. a nevedet.. a névválasztásaidat..
Szeretettel, Rita Monika
esszenciaajánló: Napraforgó esszencia ( Helianthus Annuus - DEVA esszencia ): "Segít megoldani a szülői - vagy a szülőképhez kapcsolódó - konfliktusokat. Egyensúlyba hozza az egót, ha túlsúlyba jut (egoizmus, hiúság), vagy éppen az ellenkezője, azaz háttétbe szorul ( önbecsülés hiánya ). Elősegíti igazi természetünk harmonikus kifejeződését és segít kreatívnak lenni e világban."
